Üdvözlünk az oldalon. Együttesünk már több mint 20 éve játszik Héber és Magyar dalokat.
... sajnos, ritka madár, amikor a közönség közösséggé lesz. Azáltal, hogy tagjai közösen eggyé válnak a színpaddal, a dobogóval, a művel. Aki arra az élményre vágyik, amely az előadóművészet célja (kellene, hogy legyen), vegyen részt a Sabbathsong Klezmer Band koncertjén. A részvétel szó fontos itt, hiszen a hallgató-néző énekelhet-táncolhat, ha akar (vagy „csak” ülve mozog), erre a tágan értelmezett klezmer-, azaz javarészt „tánczenére”.
Kalauzunk a zsidó zene világában Masa Tamás, az együttes vezetője... konferanszié ő, vagy master of ceremonies, ahogy az angol mondja. Kulcsfiguraként teremt igazi kapcsolatot a nézőtéren lévőkkel, humora, lelkesedése őszinte és magával ragadó. Ez a Sabbathsongra jellemző lelkesedés, őszinteség persze önmagában nem lenne elég. A katartikus zenei élményhez, amiben részesülünk, az is szükséges, hogy a tagok egytől egyig kiváló muzsikusok. Hászid, jiddis, izraeli dalok, hóra, örmény dallam, arabos hatás, jazz (szólók, improvizációk), keringő, roma muzsika: mindezt tökéletes egységben nyújtják.
Az általuk teremtett közösség tagjaként lehetsz zsidó, roma vagy egyik sem: örömzene, amit hallasz. Öröm a zenésznek, öröm a publikumnak. Színtiszta élvezet.
Harmat György (Tiara Magazin)
Zenekarunk 1998-ban, egy kis budapesti zsinagógában Deutsch László főrabbi úr héber nyelvoktatásának záróünnepségén indult, ahol köszönetképpen előadtuk kedvelt izraeli dalainkat. A főrabbi úr ekkor mondott egy próféciát Jesája (Ézsaiás) könyvéből, hogy „Vigasztaljátok, vigasztaljátok az én népemet…”, ami azóta is végigkíséri fellépéseinket, mondhatni fundamentumként áll munkálkodásunk alatt. Az itt készült amatőr felvétel eljutott Raj Tamás főrabbi úrhoz is, akinek bíztatására komolyabb munkába fogtam barátaimmal. Egyre gyarapodtunk különböző hangszereket bevonva, végül mára már kilenc, sőt sokszor 10–12-en muzsikálunk, akik javarészt klasszikus zenekarok tagjai, mint: Magyar Állami Operaház, Honvédség Központi Zenekar, Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, de jazz-, világ- és népzenészek is találhatók sorainkban.
Első nyilvános fellépésünk a Zsidó Nyári Fesztiválon volt, majd több alkalommal adtunk önálló estet Európa legnagyobb Zsinagógájában, a Dohány utcában, illetve vettünk részt Magyar–Izraeli Kulturális Napokon, holokauszt megemlékezéseken (többek között Mezei András költővel a Vigadóban), antiszemitizmus és rasszizmus elleni fesztiválokon, klezmer és irodalom rendezvényeken, film és színházi produkciókban, kiállítás megnyitó ünnepségeken, valamint kb.150 esküvőn.
Első lemezünket 2000-ben Raj Tamás főrabbi úr jelentette meg a Makkabi Könyv- és Zenemű Kiadó gondozásában. Ezen mind népszerű, mind kevésbé ismert héber dalok és zsoltárok hallhatók az együttes hangszerelésében. A FONÓ Zeneházban adtunk koncertet 2003 áprilisába, melynek jiddis dalait Ale brider címmel jelentettük meg. Azóta ebből új produkció is született (Yoshke), ami tulajdonképpen átmenet a koncert és a színház között. A hajdan virágzó jiddis színház elfeledett hangulatát kívántuk felidézni, azt a környezetet és kultúrát, melyben e dalok születtek. A produkció DVD felvételén a világhírű klezmer muzsikus, író, rendező: Yale Strom működik közre. Ezt követően készítettünk el egy bibliai próféciákat megéneklő héber nyelvű lemezt (Menyegző a Cionon) tradicionális haszid és közismert Izraeli dalokkal, amely egy nagy találkozásról szól. Ennek színhelye Izrael örök fővárosa: Jeruzsálem lesz. A 7. év jubileumi DVD kiadványunkon olyan kiválóságok működnek közre, mint Szakcsi Lakatos Béla világhírű jazz zongorista és a Rostás házaspár. Közös műsorunkban héberül és romani nyelven szólaltatunk meg bibliai zsoltárokat. A 2006-os Zsidó Nyári Fesztivál első napján mutattuk be a bibliai Eszter könyvéből készült A Láthatatlan Kéz című musicalünket, amely az egyre erősödő rasszizmus és antiszemitizmus ellen veszi fel a küzdelmet. Kállai Pista bácsi, az Operett Színház kiváló dramaturgja – aki látta a Yoshke című darabunkat – elmesélte, hogy 1944-ben Fényes Szabolcs, a színház akkori igazgatója sokakat bújtatott a lakásán, ill. a színház pincéjében. Miközben a bujkáló művészek és írók várták a sorsuk jobbra fordulását, hogy a pánikhangulatot és a félelmüket elüssék, népszerű jelenetekkel (Hacsek és Sajó…) próbálták egymásban tartani a lelket. Ez a megtörtént esemény adta az alapötletet darabunk keretjátékához.
Zenéjét, dalait az együttes tagjai írták, mint Szentkirályi György, Oromszegi Bence, Ábrahám János és Pánczél Tamás. A kelet zenei világa és a klezmer keveredik a modern értelemben vett musical stílussal, mely nem nélkülözi a roma motívumokat sem. Az élet szeretete, szerelem, háború és béke története ez, sok humorral, mely tükröt tart az emberiség egyik legáltalánosabb – korszakokon átívelő – problémájának felismeréséhez, hogy az ember gyűlölete semmilyen nézőpontból sem elfogadható, legyen az akár személy vagy népcsoport. 2007-ben a Zsidó Nyári Fesztiválra Ez is Klezmer, az is Klezmer… címmel egy olyan összeállítást mutattunk be, amely a klezmer zene széles skáláján kíséri végig a hallgatókat, amiből később egy dupla CD is született. A tízéves Sabbathsong Klezmer Band nagyszabású műsorral készült a 2008-as Fesztiválra: Sabbathsong menni Ámeriká..... közel 20 főből álló csapatunk – trombitásokkal, pozanosokkal, szaxofonosokkal, kiegészülve – igazi bigband hangzást adva Glenn Miller és más híres bigbandek stílusában szólaltatta meg a népszerű héber és jiddis dallamokat, musical és világslágereket. Sztárvendégeink a kiváló nagybőgős Hárs Viktor és a „harmónikakirály” Tabányi Mihály voltak.
Tabányi művészúrral egy jótékonysági hangversenyen ismerkedtünk meg, ahol nagyon megragadta őt a zenekar játéka, különösképpen feleségem, Masa Anita énekhangja, mivel sok operadallam átiratát játssza, ill. Pavarottinak is volt kísérője. Anita egyébként a klezmer mellett klasszikus dalok, áriák ill. kortárs magyar darabok előadója, bemutatója, aki több nemzetközi énekverseny különdíjasa is.
2009-ben a hitközség dísztermében Raj Tamás főrabbi úr felvezetésével, magyarázataival adtunk közösen koncertet az általa kiadott és újrafordított kétnyelvű Zsoltárok könyvbemutatón, ahol a zsoltárokat magyar nyelven Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész tolmácsolta.
Repertoárunkban a kelet-európai klezmer mellett a jiddis és izraeli tradicionális ill. modern dalok és táncok is fontos helyet foglalnak el. Célunk a zsidóság dallamainak magas szintű interpretálásán túl, visszatalálni e dalok szellemi gyökeréhez és forrásához, a Biblia valóságához. Ezért is lett szlogenünk, hogy: „Több, mint klezmer”.
Sokszor kérdezik tőlünk, hogy mi köze a zsidóságnak a kereszténységhez – vagy éppen fordítva –, tudva azt, hogy az együttes tagjai között nem csak zsidó származásúak vannak. Valamennyien hiszünk a Biblia kinyilatkoztatásaiban, és valljuk, hogy az ószövetségben kapott messiási ígéretek, próféciák az újszövetségi időkben váltak láthatóvá. Izraelre és Jeruzsálemre nézve pedig, a még be nem teljesedett ígéretekre figyelve örvendezünk dalainkban és reménységgel várjuk azok közeljövőbeni beteljesedését.